A bibliai igazság és a hivatalos római katolikus hagyomány Máriáról

  • Home
  •  / 
  • Cikkek
  •  / 
  • A bibliai igazság és a hivatalos római katolikus hagyomány Máriáról

A Biblia úgy határozza meg Isten kilétét, hogy senki ember nem részesülhet az Ő dicsőségéből. Hasonlóképpen, a Biblia tanít arról, hogy ki az Úr Jézus Krisztus, azonban senki nem foglalhatja el az Ő tisztségeit. Ugyanígy beszél a Szentírás a Szentlélek személyéről és szerepköréről, de mindenki mást kizár az Ő szerepéből. Ezek a bibliai igazságok érvénytelenítik a római katolikus tanítást Mária közvetítői, pártfogói, segítői, jótevői, közbenjárói minőségéről, valamint szeplőtlen szentségéről.

I. Egyedül Istené a dicsőség

  1. Ézs 45,22: „Térjetek énhozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több!

  2. Ézs 42,8: „Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.

  3. Jn 6,44: „Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, aki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.” (Az Atya szerepköréhez tartozik az emberek Krisztushoz történő vonzása)

  4. Jel 15,4: „Ki ne félne téged, Uram! És ki ne dicsőítené a te nevedet? Mert csak egyedül vagy szent. Mert eljönnek mind a pogányok és lehajolnak előtted …

Ellenszegülve annak a bibliai igazságnak, hogy „dicsőségemet másnak nem adom” (Ézs 42,8), a római katolicizmus párhuzamot állít fel Mária és Isten között. A római katolikus rendszer tanítása következetesen állítja, hogy a Szentháromság isteni vonásai Máriára vonatkoztathatók. A lenti táblázat szembeállítja a bibliai igazságot a római katolikus tanítással:

Bibliai igazság

Római katolikus tanítás

1.

Az Úr Jézus egyedüli bűnnélkülisége

Mária deklarált szeplőtlen fogantatása

2.

Egyedül Krisztusban van kegyelem és üdvösség

Mária helye a kegyelem és üdvösség közlésében

3.

Krisztus mennybemenetele

Mária deklarált mennybevitele

4.

Egyedül Ő a királyok Királya

Máriát a menny királynéjának nyilvánították

5.

Jézus Krisztus az egyedüli közbenjáró

Mária deklarált közbenjáró

6.

A Szentlélek küldetése, hogy segítse és vigasztalja a hívőket.

Mária segítőnek és szószólónak való nyilvánítása

7.

Krisztus maga és a Szentlélek járnak közbe a hívőkért.

Mária deklarált közvetítése

1. Párhuzam – A szeplőtlen fogantatás

    1. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994)

a. #491 „Az [Római Katolikus] Egyházban a századok folyamán vált tudatossá, hogy Mária, aki Istentől ‘kegyelemmel teljes’, fogantatásától fogva megváltott volt. Ezt vallja a Szeplőtlen Fogantatás dogmája, melyet IX. Pius által 1854ben hirdettek ki:

A Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának első pillanatában a mindenható Isten egyedülálló kegyelme és kiváltsága Jézus Krisztusnak, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel az eredendő bűnnek minden szeplőjétől érintetlenül megóvta.”1

b. #493 „…Isten kegyelme által Mária egész élete folyamán mentes maradt minden személyes bűntől.”

    1. A Szentírás

A Máriának tulajdonított „szeplőtelen fogantatás” gondolata, amelyet a római katolikus rendszer képvisel, nem biblikus. Ennek a kifejezésnek, ahogyan ez a római rendszerben előfordul, semmi köze Jézus Krisztusnak szűztől való születéséhez, hanem Máriának saját anyjában történt fogantatásáról beszél.

    1. Lk 2,24 [József és Mária Jeruzsálembe ment] „hogy áldozatot adjanak, a szerint amint megmondatott az Úr törvényében: egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.” [a 3Móz 12,8-cal összhangban „egyiket egészen égőáldozatul, a másikat bűnért való áldozatul”].

    2. Lk 1,46-47 „Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

    3. Lk 11,27-28 „Lőn pedig mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki: Boldog méh, amely téged hordozott, és az emlők, amelyeket szoptál. Ő pedig monda: Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt.

    4. Róm 3,23: „Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.

  1. Párhuzam – Mária helye a kegyelem és üdvösség közlésében

      1. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994)

Az „… Ő a mi Anyánk a kegyelem rendjében” címszó alatt, a Katekizmus a következőket tanítja:

#968. Szerepe az Egyházzal és az egész emberiséggel kapcsolatban még ennél is több. „Engedelmességével, hitével, reménységével és lángoló szeretetével – egyedülálló módon együttműködött az Üdvözítő művével a lelkek természetfölötti életének helyreállításában. Éppen ezért a kegyelem rendjében Anyánk.”

      1. A Szentírás

A Megváltónak a lelkek természetfeletti életét célzó helyreállítási munkája egyedülálló módon Istentől származik. a. Róm 3,23-26

23.v. „Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.

24.v. „Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által

25.v. „Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt

…”

26.v. „Az Isten hosszútűrésénél fogva, az ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, aki a Jézus hitéből való.

b. Az Ef 2,8-9 világossá teszi, hogy a kegyelem rendje isteni és nem emberi cselekedet eredménye: „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.

C. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994)

      1. #969 „Máriának ez az anyasága a kegyelem rendjében szüntelenül megmarad az angyali üdvözletkor hittel adott beleegyezésétől kezdve – melyben a kereszt alatt is vonakodás nélkül kitartott – egészen az összes választott örök beteljesedéséig. Mert ezt az üdvözítő tisztséget a mennybevitelekor sem tette le, hanem szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség ajándékait. (…) Ezért nevezik a Boldogságos Szűzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek,

Oltalmazónak, Közbenjárónak (Mediatrix).”

      1. #494 „… ahogyan Szent Ireneusz mondja – ‘engedelmességével mind önmaga, mind az egész emberiség üdvösségének oka lett’.”

      2. #1172 „Amikor az Anyaszentegyház így évenként megünnepli Krisztus misztériumait, megkülönböztetett szeretettel tiszteli Isten Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát, akit elszakíthatatlan kötelék fűz Fiának üdvösségszerző munkájához.”

D. A Szentírás

      1. ApCsel 4,12 „És nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.

      2. Jn 14,6 „Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

      3. Jn 10,9 „Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd és legelőt talál.

      4. Jn 6,40 „Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz Őbenne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon.

  1. és 4. párhuzam: Mária deklarált mennybevitele és királynéi címe

      1. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994)
        #966 „Végül a szeplőtelen Szűzet – az eredendő bűnnek minden szennyétől épségben megőrzötten – földi életének végén testestül-lelkestül fölvitte Isten a mennyei dicsőségbe. Fölmagasztalta, a mindenség királynéjává tette őt az Úr, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához, a bűn és a halál legyőzőjéhez. A Szent Szűz mennybevitele különleges részesedés Fia föltámadásában, és elővételezése a többi keresztény föltámadásának.”

      1. A Szentírás

      1. Jer 7,18 „A fiak fát szedegetnek, az atyák gyujtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek.

      2. Jer 44,17 „Hanem csak azt cselekesszük … hogy füstölő áldozatot viszünk az ég királynéjának, és néki italáldozattal áldozunk, miképen cselekedtünk mi és a mi atyáink és a mi királyaink és a mi fejedelmeink …

      3. Zsolt 57,6 „Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!

      4. Zsolt 21,14 „Emelkedjél fel Uram, a te erőddel …

      5. Zsolt 18,47 „Magasztaltassék hát az én üdvösségemnek Istene!

      6. Zsolt 46,11 „Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!
        Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.”

      7. Ézs 45,22 „Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több!

  1. párhuzam: Mária közbenjáróvá történt kinevezése

    1. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994)

#969 „(…) Ezért nevezik a Boldogságos Szűzet az [Római Katolikus] Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közbenjárónak.”

    1. A II. Vatikáni Zsinat iratai

No. 28, Lumen Gentium, 1964. november 21.

60. cikkely „Az apostolok szavai szerint egyetlen közvetítő van: ’Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki adta önmagát váltságul mindenekért. (1Tim 2,5-6) Azonban Mária az emberek anyjaként való tevékenykedése egyáltalán nem homályosítja el vagy csökkenti Krisztusnak ezen egyedi közbenjárását, annál inkább aláhúzza erejét. Viszont a Boldogságos Szűz üdvös hatása az embereken nem valami belső kényszerűségből, hanem Isten rendelkezéséből ered.…”

62. cikkely „…Ezért nevezik a Boldogságos Szűzet az [Római Katolikus] Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közbenjárónak. Az azonban úgy értendő, hogy nem tesz hozzá és nem is vesz el semmit Krisztus, az egyetlen Közbenjáró, méltóságából és hatékonyságából.”2

Magyarázat: Ez a római katolikus kétértelmű beszéd klasszikus példája. Miközben két közbenjáróról beszélnek, azt a kijelentést teszik, hogy Mária „nem homályosítja el vagy csökkenti Krisztusnak ezen egyedi közbenjárását.” Az igevers igazsága mellett történő kiállás helyett, mindkét cikkely ködösítő, felhígított kifejezésekbe merül, amelyek valójában tagadják a közönséges katolikusok tényleges gyakorlatát, amelyet a papok, a katekizmusuk és imakönyveik tanítanak nekik. A 60. és 62. cikkely logikailag értelmetlen, mivel hiányzik belőlük az intellektuális őszinteség. Értelmileg hamisak, mivel „Isten ismerete ellen emeltettek. (2Kor 10,5) A Bibliában hívő emberek, akik ismerik a Szentírást, sosem fogadhatják el azt az érvelést, amely a Mária állítólagos pozíciójáról való képzelődés mögött meghúzódik.

    1. A Szentírás

    1. Zsid 9,15 „És ezért új szövetségnek a közbenjárója Ő [Krisztus Jézus]

    2. Zsid 9,15 „És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnös váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét.

  1. Párhuzam: Mária mint segítő és szószóló

    1. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994)

#969 „… Ezért nevezik a Boldogságos Szűzet az [Római Katolikus] Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közbenjárónak.”

Magyarázat: Ami igazán komolyan súlyossá teszi ezekkel a címekkel való játszadozást, az abból fakad, hogy a Bibliában a Vigasztaló, a Segítő, aki az Úr helyére küldetett a hívő ember számára, maga a Szentlélek. Ő marad vele örökre. (Jn 14,16) Ő juttatja eszébe Krisztus szavait. (Jn 14,26) Nem önmagáról tesz bizonyságot, hanem Krisztusról. (Jn 15,26) Ő elvezeti a hívőket minden igazságra. (Jn 16,13) Valójában a Szentlélek a másik Szószóló, az isteni Segítő, a Vigasztaló, az Igazság Lelke. Annak a tanításnak a tévedése, miszerint a Szentlélek ezen isteni szerepköreit a római katolikus Mária foglalja el, annyira súlyos, hogy a Szentlélek isteni személyét gyalázza. Ez súlyos eretnekség. Az üdvösség a biblikus tanítás és a Szentlélek meggyőző munkája révén lesz a miénk.

    1. Igeversek, amelyek Krisztusra, mint Szószólóra utalnak

a. 1Jn 2,1 „… És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.”

  1. Róm 8,34 „Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk.

  2. Zsid 7,25 „Ennekokáért Ő [Krisztus Jézus] üdvőzítheti is azokat, akik Őáltala járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.

  3. Ef 3,11-12 „Amaz örök eleve-elvégzés szerint, amelyet megcselekedett a Krisztus Jézusban, ami Urunkban: Akiben van a mi bátorságunk és bizodalommal való menetelünk

7. Párhuzam: Mária deklarált közvetítése

  1. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994)

#969 „Mert ezt az üdvösséges feladatot a mennybevitelekor sem tette le, hanem szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség ajándékait. (…) Ezért nevezik a Boldogságos Szűzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közvetítőnek.”

  1. A Szentírás

  1. A Biblia azon túl, hogy Krisztust nyilvánítja ki közvetítőnknek, bűnnek nevezi a halottakhoz, mint közvetítőkhöz, történő folyamodást.

    1. 5Móz 18,10-11 „Se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző (… ne találtassék te közötted).

    2. 3Móz 20,6-7 „Amely ember pedig az ígézőkhöz és a jövendő mondókhoz fordul, hogy azok után paráználkodjék, arra is kiontom haragomat, és kiirtom azt az ő népe közül. Szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.

    3. Jn 10,1 „Bizony, bizony mondom néktek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunan hág be, tolvaj az és rabló.

  2. Krisztus, a mennyei közvetítő tényét hirdeti a Biblia:

    1. Zsid 7,25 „Ennekokáért Ő [Krisztus Jézus] üdvőzítheti is azokat, akik Őáltala járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.

    2. Zsid 9,24 „Mert nem kézzel csinált szentélybe, … ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk.

    3. Róm 8,34 „Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk.”

    4. Róm 8,27 „…mert [Jézus Krisztus] Isten szerint esedezik a szentekért.

A mennyben működő emberi közvetítő ajánlása halottidézés és egyben kísérlet a „másunnan történő behágásra” mint „tolvaj és rabló”. (Jn 10,1)

II. „Mária” mint „a szeplőtlen Szent”: istenkáromló sértés

A 3. rész párhuzama, amely a római katolikus „Máriát” az üdvösség szerzőjének, szószólónak, segítőnek és közbenjárónak nyilvánítja, valóban istenkáromlás, azaz megkísérli az isteni szerepköröket egy emberi személynek kiosztani. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994) egy sértéssel tetőzi az istenkáromlást, amikor „Máriát” szeplőtlen Szentnek, a szentség forrásának nevezi. Ez a tiszteletlen tanítás az istenség tulajdon természetét rabolja meg.

  1. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1994)

#2677 „Amikor azt kérjük Máriától, hogy imádkozzon érettünk, elismerjük, hogy szegény bűnösök vagyunk, és az „Irgalmasság Anyjához”, a szeplőtlen Szenthez fordulunk.”

#2030 „Az [Római Katolikus] Egyháztól kapja meg az életszentség példáját; ennek modelljét és forrását a szeplőtlen Szűz Máriában ismeri föl …”

  1. A Szentírás: A Biblia szerint Isten szentsége lényeges tulajdonsága az istenségnek, amely minden más tulajdonságában is kifejeződésre jut. Egy teremtmény „szeplőtlen Szent”-ként történő megszólítása kimeríti az istenkáromlás és bálványimádás fogalmát.

1. Jel 15,4 „Ki ne félne téged Uram! És ki ne dicsőítené a te nevedet? Mert csak egyedül vagy szent. Mert eljőnek mind a pogányok és lehajolnak előtte…

  1. 1Sám 2,2 „Senki sincs olyan szent, mint az Úr, sőt rajtad kívül senki sincs. Nincsen olyan kőszál, mint a mi Istenünk.”

  1. Zsolt 99,3 „Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, – szent az!

  2. Zsolt 99,9 „Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!

V. Konklúzió

  1. A római katolikus tanítás következtetése ezernyi imájában és Mária dicsőítésében található meg. Ezt igazolja az elterjedt, tipikus „odaszánási ima”:

#944. „Ó Mária, leghatalmasabb Szűz és irgalom Anyja, menny Királynője és bűnösök Menedéke, odaszenteljük magunkat a te szeplőtlen szívednek. Lényünket és teljes életünket szenteljük neked: mindenünket amink van, amit szeretünk, amik vagyunk. Néked adjuk testünket, szívünket és lelkünket; otthonainkat, családjainkat és országainkat. Vágyunk az, hogy mindaz ami bennünk és körülöttünk van a tiéd legyen, és a te anyai áldásod jótéteményeiben részesüljünk.”3

  1. A bibliai következtetés „tusakodjatok a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szenteknek adatott”. Miközben egyes prostestánsok azt állítják, hogy akik ezt a bálványimádást gyakorolják „a mi testvéreink és nőtestvéreink a Krisztusban”4, ez teljesen elfogadhatatlan a Biblia alapján. Az Ószövetség prófétai, az Úr és az Újszövetség apostolaihoz hasonlóan, mi is szeretetben szóljuk az igazságot, „És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat.” (Ef 5,11)


1 The Cathechism of the Catholic Church (San Francisco, CA: Ignatius Press, 1994). Minden ezt követő idézet ebből a kátéből származik.

2 II. Vatikáni Zsinat: Zsinati és zsinat utáni iratok, Austin Flannery, O.P., Editor, 1981. kiadás (Northport, NY.: Costello Publishing Co., 1975), Vol. I., 418-419. o.

3 New Saint Joseph People’s Prayer Book, Rev. Francis Evans, Ed. (New York: Catholic Book Publishing Co., 1980)

4 Evangelicals and Catholics Together: The Christian Mission in the Third Millennium, megjelent az Evangelicals and Catholics Together: Toward a Common Mission című dokumentumban, Charles Colson és Richard John Newhaus kiadók (Dallas, TX.: Word Publishing, 1995), xviii. o.